Ipolybalog a nyugati palócok egyik ősi fészke már a honfoglalás előtt is lakott település volt, mely a Börzsöny hegység keleti s a Korponai – hegyvonulat déli nyúlványai közt található. A község a palóc Nílusnak is nevezett Ipoly folyó jobb partján terül el. Hont vármegye monográfiája szerint a községet II. Endre 1232–ben kelt oklevele említi először Bolug néven.

A község büszkesége a település előtti magasabb ponton álló szakrális emlék, mely Szlovákia legrégibb Árpád–kori temploma. A templom Szent István király egyházi intézkedéseinek jeles bizonyítéka. A vármegye monográfiája alapján a román–kori építmény 1011–ben épülhetett fel, melynek tornyán a magyar királyi korona mása látható. A hiteles források szerint Károly Róbert magyar és Vencel cseh király trónviszálya idején, Vencel a magyar szent koronát menekülés közben magával vitte, és útjában a korona egy (több?) éjszakán át a templomban pihent. Az üreg, melyben elvolt helyezve, ma is látható. E nevezetes esemény emlékére Mátyás király cseh iparosokkal elkészíttette, és a templom tornyára helyeztette a Szent Korona másolatát.

2005-ben a korona ittlétének 701. évfordulója alkalmából, a község elkészíttette a korona hiteles másolatát, melyet ünnepélyes keretek között helyezett el az őrzés eredeti helyén.
Ennek alkalmából minden évben megrendezésre kerül a Szent Korona Ünnep.